Isztambuli Egyezmény — érthetően
Mit érdemes tudni az egyezményről?
Az Isztambuli Egyezmény nemzetközi szerződés. Célja a nők elleni és a kapcsolati erőszak megelőzése, visszaszorítása és az áldozatok védelme.
Miért jött létre?
Az erőszakra adott válasz több területet érint: oktatást, szociális és egészségügyi ellátást, rendőrségi munkát, igazságszolgáltatást és állami együttműködést. Az egyezmény ezekhez állapít meg közös követelményeket.
Az Európa Tanács keretében született meg. 2011. május 11-én Isztambulban nyitották meg aláírásra, innen ered a közismert neve. Nemzetközileg 2014. augusztus 1-jén lépett hatályba. Az Európa Tanács az Európai Uniótól különálló nemzetközi szervezet.
A négy pillér
Megelőzés
Oktatás, szemléletformálás és szakemberképzés.
02Védelem
Az áldozatok biztonsága és támogatása.
03Büntetőeljárás
Az elkövetőkkel szembeni hatékony eljárás.
04Összehangolt szakpolitikák
Összekapcsolódó állami és civil intézkedések.
A négy pillér az Európa Tanács hivatalos tájékoztatásában használt felosztás. A rendelkezések egymást erősítik: a támogatás, a megelőzés, az eljárások és az állami intézkedések együtt alkotnak rendszert.
Kikre terjed ki?
Az egyezmény a nők elleni erőszak valamennyi formájára kiterjed, és külön figyelmet fordít a nőket aránytalanul érintő kapcsolati erőszakra. A „nők” fogalma a 18 év alatti lányokat is magában foglalja.
A részes feleket arra ösztönzi, hogy a rendelkezéseket a kapcsolati erőszak valamennyi áldozatára alkalmazzák. Ebbe férfiak és fiúk is beletartozhatnak. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés konkrét szabályait az adott ország rendszere határozza meg.
A védelem és a támogatás biztosításakor tilos a rendelkezésekben felsorolt okokból történő hátrányos megkülönböztetés. Az egyezményt békeidőben és fegyveres konfliktus idején is alkalmazni kell.
Hogyan olvassa a rendelkezéseket?
- 01
Célok és fogalmak
Az 1–6. cikk határozza meg az alapokat: a célt, a hatályt, a fogalmakat és az általános kötelezettségeket.
- 02
Megelőzés és védelem
A 7–28. cikk többek között a szakpolitikákat, az adatgyűjtést, az oktatást és a támogató szolgáltatásokat tárgyalja.
- 03
Jog és eljárás
A 29–58. cikk az anyagi jogi és eljárási követelményekkel, a kockázatértékeléssel és a védelmi intézkedésekkel foglalkozik.
- 04
Nemzetközi és intézményi keretek
A további fejezetek a migrációt és menekültügyet, az együttműködést, az ellenőrzést és a szerződés működését szabályozzák.
Az egyezmény és a magyar jog kapcsolata
A nemzetközi kötelezettség, a hazai jogszabály és egy konkrét ügyben alkalmazható eljárás külön kérdés. Ezek összefüggéseit a magyarországi helyzetről szóló oldalon mutatjuk be.
Magyarország és Európa ↗